Tatabánya a Vértes és Gerecse hegység közötti völgyben 14 km hosszúságban húzodik és 94 négyzetkilométeren terül el. Lakóinak száma 73,5 ezer.
A tágabb térség gazdaságfejlődésében a bányászkodás és az ehhez kapcsolódó iparágak megtelepedése jelentette a "jövőt" - több mint száz éven át. A szénbányászat fokozatos leépülése a gazdaságszerkezet gyökeres átalakítását, új ágazatok megjelenését tette szükségessé: az (országban az első) ipari park létrehozásával erre a kilencvenes évek közepétől nyílt lehetőség. Tatabányát a befektetők számára a fővároshoz való közelsége teszi mindenek előtt vonzóvá.
Tatabánya most Budapest közelségén túlmutató, új lehetőségek kapujában áll: elfogadták a településszerkezeti tervet, ami a városrendezés új fejezeteit nyitja meg a lakóövezetek és a településközpont számára. Erősödhetnek a megyeszékhely, a közép-dunántúli régió egyik jelentős városának ellátó és szolgáltató funkciói, regionális szintű feladatai. Statisztikailag is igazolhatóan körvonalazódik a tatabányai településegyüttes - Tatabánya központtal és Tata, Oroszlány társközponttal valamint Baj, Bokod, Kecskéd, Környe, Szárliget, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős és Vértestolna - egymásra ható fejlődése, az intenzív(ebb) területfelhasználás, erősödik a fukcionális kapcsolatok jellege.
Demográfia
| Megye: |
Komárom-Esztergom |
| Székhelye: |
Tatabánya |
| Lakos: |
310.900 fő |
| Városlakók: |
193.300 fő |
| Terület: |
2251 km² |
| Nők: |
160.300 fő |
| Férfiak: |
150.600 fő |
Gazdaság
A magyarországi régiók közötti különbségeket három fejlettségi szinten kifejezve, gazdasági fejlettségük, társadalmi helyzetük, valamint urbanizáltságuk alapján a térképen látható régiócsoportok különíthetőek el. A térkép egyértelműen elkülöníti az ún. Bécs-Budapest tengelyt az ország többi részétől.
Komárom-Esztergom megye, Tatabánya székhellyel a Közép-Dunántúli régió részeként országos viszonylatban a fejlett területek közé tartozik.
Nyugat- és Közép-Dunántúl kiugró az egy lakosra jutó bruttó nemzeti termék utóbbi öt éves alakulásában is (213,6, illetve 230,2%). Különösen erősen mutatkozik meg a gazdaság nagytérségi tagoltsága a külföldi működőtőke-beruházások – a gazdaságfejlődés jelenleg fő katalizátora – területi megoszlása alapján, amelyek országos tőkeállományának 1998-ban négyötödét e két régióban és a Központi régióban jegyezték.
Forrás: www.vertescenter.hu
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
